Könyvtártörténet

A MŰEMLÉK ÉPÜLET HATTYÚHÁZ

Kiskunfélegyháza város központjában egy jellegzetesen szép, klasszicista stílusú épület vonja magára az idelátogató és az itt élő ember figyelmét egyaránt. Ez az építészetileg és irodalomtörténetileg értékes műemlék a HATTYÚHÁZ.
Építészetileg fontos, mert a klasszicizáló stílus egyetlen meglévő jeles középülete Félegyházán. Irodalomtörténetileg jelentős, mert Petőfi családjához kapcsolódik, Petőfi-emlékeket hordoz.

Az épület aránylag rövid idő alatt, 1819 nyarától 1820-ig készült el. Az épület nagyobb részében a vendéglő helyiségei és a kocsma bérlőjének lakása helyezkedtek el. A mészárszékek és a hozzá tartozó helyiségek a Hattyúháznak kb. 1/3 részét foglalták el. A felépült Hattyúházhoz vágóhíd és akol is tartozott. Az épület része volt még a belső udvar, az ún. Hattyúkert, amely nyári szórakozóhelyként szolgált.
A klasszicista stílusban felépült gyönyörű vendégfogadó, benne a mészárszékekkel - árkádos folyosóival, párkányos oszlopaival, kissé előreugró homlokzatával, rajta a fehér hattyút ábrázoló kocsmacégérrel, amiről az épületet 1820-ban elnevezték - a város főterének dísze lett.
Az elkövetkező időszakokban számtalan stílusromboló változtatást hajtottak végre az épületen. A Hattyúházban lévő kocsmát, a mészárszékeket, később a különböző boltokat többen bérelték.
Az 1952-es év végén került az épület egy részébe a mai Petőfi Sándor Könyvtár elődje, a NÉPKÖNYVTÁR.

1950-ben műemlékké nyilvánították az épületet. Az épület állaga folyamatosan romlott, az 1960-as években le akarták rombolni.

A pénzforrások megteremtése után 1963-ban kezdődött el az építkezés, amely igen nehezen haladt. A Hattyúház restaurálása két évig húzódott. A nagy felújítás 1,5 millió forintba került.

A műemlék-hasznosítási terv szerint az egész épületet a Petőfi Sándor Városi Könyvtár kapta meg. Ünnepélyes megnyitójára 1966. január 30-án került sor.

Petrovits István egykori mészárszéke

A Hattyúház történetét Petőfi családjának Félegyházához kapcsolódó emlékei teszik irodalomtörténetileg jelentőssé. Petőfi apja az 1820-ben felépült Hattyúház első bérlői közé tartozott. 1822-től mint bérlőtárs, az 1824-30. években pedig mint egyedüli árendátor bérelte az épületben elhelyezett két mészárszéket.

A Petrovits családot 1824-ben a város költöztette át Félegyházára. 1830-ban Kiskunfélegyháza város tanácsa mészárszékeinek bérbeadására vonatkozó feltételeit megváltoztatta. Az újabb bérletre Petrovits István már nem vállalkozott. A család 1830 novemberében visszaköltözött Szabadszállásra. Ezzel lezárult Petrovits István félegyázi Hattyúház bérlete.

Petőfi félegyházi kapcsolatainak bizonyítására Mezősi Károly Petőfi-kiállítást készített a Hattyúházban.

KÖNYVTÁRTÖRTÉNET

Városunkban 1884-től kapott nyilvánosságot a könyvtárügy kérdése. „Egy 35 ezer lélekszámú várost, amilyen Félegyháza, nem lehet könyvtár nélkül hagyni…” olvashattuk a helyi sajtóban.

Holló Lajos, Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselője több cikkben is követelte a népkönyvtár felállítását.

Az 1900-as évek elején már kezdtek megalakulni városunkban a kölcsönkönyvtárak, amelyek elsősorban könyv- és papírkereskedések, antikváriumok mellett működtek.

1905. május 14-én Vesszősi József könyvkereskedő, nyomdatulajdonos megnyitotta több mint 1200 kötetből álló könyvtárát.

1927-ben Roykó Viktor könyvtárat és olvasótermet nyitott.

1936. február 8-án 20 ülőhelyes olvasótermet nyitott Roykó Viktor.

1939. január 15-én a Kiskunfélegyházi Közlönyben Takács Béla tanítóképző-intézeti tanár megfogalmazta a könyvtár szükségességét:

„A nép és a nemzet anyagi jólétének biztosítása mellett, a nemzeti közműveltség ápolása a kiskunfélegyházi művelődéspolitikának is feladata. Egyik eszköze ennek a közkönyvtár megteremtése. … a könyvtár legyen az a hely, ahol minden rendű és rangú olvasó megtalálja a maga szellemi táplálékát.”

1940. július 2-án a városi képviselő-testület közgyűlésen döntött a közkönyvtár létesítéséről: a Kalmár Józsefné-féle közművelődési alapítványból a Móra Ferenc Társaság segítségével állítsák fel a Városi Közkönyvtárat.

1947. február 7-én a város képviselő-testülete határozatban kimondta, hogy a Nyilvános Városi Könyvtár létesítését elrendeli.

1949. december 21-én - hosszú előkészületek után - Kiskunfélegyháza képviselő-testületének díszközgyűlésén jelentették be a Nyilvános Városi Könyvtár megalakulását.

Az intézmény a Múzeum épületében kezdte meg működését, majd 1951. június végén átköltözött a városháza alatti üzlethelyiségekbe.

1953 januárjában a Hattyúház három helyiségében rendezkedett be.

1957-ben a könyvtár felvette Petőfi Sándor nevét, ekkor került sor az emléktábla avatására is.

1966. január 30-án a Hattyúház valamennyi helyiségében, 365 m²-en megnyílt a Petőfi Sándor Városi Könyvtár. Ugyanebben az évben, december 30-án nyitották meg az olvasóteremben a 6 tárlóból álló állandó Petőfi-kiállítást, melyet dr. Mezősi Károly országos nevű Petőfi-kutató készített.

1986 áprilisában a Gyermekkönyvtár átköltözött a Petőfi tér 2. sz. alatti, kb. 140 m²-es helyiségekbe, a volt IBUSZ helyére.

1996 szeptemberében a Gyermekkönyvtár a Gorkij u. 2. sz. alá költözött, alapterülete 260 m² lett.

1999 júliusában a Dózsa György utcai és az Izsáki úti raktárakból a Petőfi tér 2. sz. alatti raktárhelyiségekbe (kb. 100 m²) költöztettük a könyvállományt, ezzel távolabbi raktáraink megszűntek.

2002 áprilisában a Hattyúházat sikerült részben akadálymentesíteni, lehetővé téve a mozgásukban korlátozottak, idősek, kismamák bejutását az intézmény előterébe.

2004 májusától eMagyarország Pontként működik az intézmény.

2006. február 13-án a parlament megszavazta a Hattyúház felújítására és bővítésére a címzett támogatást (463 834e Ft támogatás, amelyből saját erő 15%: 69 575e Ft).

Új könyvtárépület Kiskunfélegyházán

2007. december 10-én megnyílt Kiskunfélegyházán a városi könyvtár új épülete, amellyel a város új kultúrát-művelődést szolgáló létesítménnyel gyarapodott.

2006. november végén kezdődött meg az új épületszárny építése a városközpontban, a régi műemlék épület mellett. Az építés-előkészítő földmunkák befejezésével, a pincetömb kiemelésével és a szigetelés elkészültével lehetővé vált az alapkő letétele, amelyre január 22-én, a Magyar Kultúra Napján ünnepélyes keretek között került sor.

Az új épület átadási ünnepségén Kállainé Vereb Mária könyvtárigazgató köszöntője után a nagyszámú jelenlévők meghallgatták Petőfi Sándor Balázs Árpád által megzenésített Szülőföldemen c. versét Kapus Béla karnagy vezényletével. Mindhárman a város díszpolgárai.

A helyi Közgazdasági Szakközépiskola diákjai előadásában bölcs gondolatok hangoztak el irodalmunk jeles nagyjaitól „Gondolatok a könyvtárban, a könyvek, a könyvtár ünnepén az emberről, a világról és a tudásról” címmel.

Ficsór József polgármester a beruházás előkészítésének, megvalósításának fontos eseményeit ismertette. Beszédében elmondta, hogy a városi önkormányzat képviselő-testülete 2005. április 14-i ülésén döntött arról, hogy a Petőfi Sándor Városi Könyvtár rekonstrukciójára és bővítésére állami címzett támogatási igényt nyújt be.

A kormányzati támogatásnak köszönhetően 2006. február 13-án a parlament kedvező döntést hozott. A törvényjavaslatból Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának igényét
394 259 000 Ft címzett támogatással jóváhagyta, amelyhez 15%-ot, azaz 69 575 000 Ft-ot az önkormányzat biztosít három év alatt. A közbeszerzési eljárás eredményeként a négy pályázó közül a kiskunfélegyházi ELŐ-SZER Kft. szerepelt eredményesen közel 400 millió forintos nagyságrendben tett ajánlatával. A beruházás október 30-án készült el, a műszaki átadási ünnepségen jelen volt Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára is. Az építkezés második üteme 2008-ban kezdődik, közel 170 millió Ft áll rendelkezésre a régi műemlék épület teljes felújítására. A beruházás fontosságát kiemelve polgármester úr elmondta, hogy a Hattyúház műszaki állapota, a műemlék épület jellege nem felelt meg a kor követelményeinek. A teljes épülettömb 2008. szeptember 30-ra készül el, s ekkortól vehetik birtokba a használók.

Dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke örömét fejezte ki az új kulturális intézmény átadása alkalmából. Emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy 10 éve fogadta el az országgyűlés a kulturális törvényt, benne a könyvtári törvényt, amelynek eredményeként komoly paradigmaváltás zajlott le az elmúlt egy évtizedben. A könyvtárak már másként próbálnak szolgáltatni, a Gutenberg-galaxis mellett a gyors tájékozódás lehetőségét is nyújtják használóiknak. Kiemelte, hogy az ünnepi pillanatok mögött nagyon sok munka van, hiszen a könyvtár dolgozói másfél hónapon át dolgoztak azért, hogy megnyíljon a könyvtár.

Ramháb Mária, a kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatója köszöntőjében hivatkozott a két város közelségére. Kiskunfélegyházán is régi álom valósult meg az új könyvtár megépülésével. Fontosnak tartotta, hogy közös otthon teremtődött a városban az új könyvtár kialakításával, van már olyan hely, ahol összejöhetnek, beszélgethetnek, tájékozódhatnak az emberek. Bízik abban, hogy a helyi közösség központja lesz továbbra is a könyvtár. Reméli, hogy sokan keresik a könyveket a városi könyvtárban, a babáktól az idős korosztályig. Köszönetét fejezte ki a városnak, hogy megragadta az alkalmat és élt a címzett támogatás lehetőségével. Biztatta a jelenlévőket, hogy használják a könyvtárat, vegyék igénybe szolgáltatásait.

Kállainé Vereb Mária könyvtárigazgató örömét fejezte ki, hogy Kiskunfélegyházán is új, a XXI. századi igényeknek megfelelő épület épült meg. A beruházás eredményeként sikerült elérni, hogy az eddig mostoha körülmények között működő városi könyvtár nemcsak a város, hanem a kistérség lakóit igényes, kulturált körülmények között szolgálja.

Elmondta, hogy régen volt ilyen nagy összegű kulturális beruházás a városban. Megköszönte a tervező Farkas Mária és a kivitelező ELŐ-SZER Kft. munkáját.

A fenntartó a megépült korszerű könyvtárral eleget tett a 1997. évi kulturális törvényben megfogalmazott nyilvános könyvtári alapkövetelményeknek: az intézmény mindenki számára használható és megközelíthető, rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljára alkalmas helyiségekkel. A jelenlegi bővítéssel összesen 365 m²-ről 1635 m²-re nőtt az alapterület, egy helyre költözik 2008 nyarán a Petőfi téri raktár és októberben a gyermekkönyvtár. Hangsúlyozta, hogy a könyvtári szolgáltatások hozzáférhetővé tételét a használók igényei szerint alakították ki: megváltozott nyitva tartással várják a látogatókat.

Ezt követően megköszönte mindazoknak az intézményeknek, vállalkozásoknak és magánszemélyeknek a segítségét, akik hozzájárultak a költözés sikeres lebonyolításához és az átadási ünnepség megszervezéséhez.

A könyvtáravató ünnepség a Vox Cumana Kamarakórus műsora után az épület bejárásával zárult.

A Hattyúháztól a Hattyúházig

Kiskunfélegyháza város szívében egy jellegzetesen szép, klasszicista stílusú műemlék épület vonja magára az idelátogató és az itt élő ember figyelmét egyaránt: a jeles Petőfi-emlékhely, a Hattyúház, amely 1952 óta ad otthont a városi könyvtárnak.

Az épületen nagyobb felújítás 1966 óta nem történt, az azóta eltelt évtizedekben állaga leromlott. A nem könyvtár céljaira épült Hattyúház helyiségei szűkössé váltak, a könyvtár bizonyos szolgáltatásai zavarták egymást. Ezen a helyzeten kívánt változtatni Kiskunfélegyháza város képviselő-testülete 2005-ben született döntésével: a városi könyvtár felújítására, korszerűsítésére és bővítésére állami címzett támogatási igényt nyújtott be.

A kormányzati támogatásnak köszönhetően 2006. február 13-án a parlament kedvező döntést hozott. A törvényjavaslatból Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának igényét
394 259 000 Ft címzett támogatással jóváhagyta, amelyhez 15%-ot, azaz 69 575 000 Ft-ot az önkormányzat biztosított az építkezés két éve alatt. A közbeszerzési eljárás eredményeként a négy pályázó közül a kiskunfélegyházi ELŐ-SZER Kft. szerepelt eredményesen közel 400 millió forintos nagyságrendben tett ajánlatával. A rekonstrukció két lépcsőben zajlott: elsőként az új épületszárny készült el 2007-ben, majd 2008-ban a műemlék épület Hattyúház külső és belső felújítása történt meg. Az állami címzett támogatásnak és a város anyagi hozzájárulásának köszönhetően ma a XXI. századi igényeknek megfelelő, korszerű könyvtárépület áll a könyvtárhasználók rendelkezésére a város központjában. A bővítés eredményeképpen megközelítőleg 2000 m²-en vehetők igénybe a könyvtár szolgáltatásai.

Az új épületszárny földszintjén kapott helyet a felnőtt kölcsönző, a folyóirat-olvasó és az olvasóterem, emeletén pedig a Gyermekbirodalom várja kis olvasóit. A megújult Hattyúházban található a Helyismereti gyűjtemény, az Internetes részleg és a Médiatár. Rendezvény- és kiállítóterme irodalmi esteknek, könyvbemutatóknak, kiállításoknak biztosít helyet. Italautomata és ruhatár is rendelkezésére áll a könyvtárba látogatóknak.

A teljes épületegyüttes ünnepélyes átadására 2008. november 4-én került sor. Az ünnepségen jelen volt dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke.

Az épületet Talapka István, a Sarlós Boldogasszony templom apátja szentelte fel.

Dr. Szili Katalin házelnök ünnepi beszédében elmondta, hogy a ma embere két dolgot tud adni gyerekeinek, unokáinak: a felelősség, a tudás gyökereit és a szabadság szárnyait. Kiemelte a közösségek szerepét, hiszen a közösségekben a jelen formálása egyetlen dolog miatt történik: a jövőért. Ezért mindannyiunk közös felelőssége, hogy együtt gondolkodjunk, együtt találjuk meg a partnerséget, a megbékélést.

Ficsór József polgármester köszöntőjében hangsúlyozta: a városi könyvtár korszerűsítése, bővítése azt bizonyítja, hogy a város egészségügyi és oktatási intézményei mellett a kultúra eme fontos bölcsőjének felújítására, bővítésére is tudott áldozni.

Dr. Garai István országgyűlési képviselő beszédében kitért a városban a közelmúltban állami támogatással megvalósult beruházások fontosságára az eljövendő generációk szempontjából. A jövő az ifjúság, a fiataljaink, akik tudást, kultúrát keresve a könyvtár falai között felvérteződnek a jövő kihívásaira. A tudás és a kultúra a jövő záloga. Elmondta: hisz abban, hogy ezek a falak nemcsak a tudás és kultúra rideg közvetítői lesznek, hanem megtelve melegséggel, humánummal a város kedvelt közösségformáló színterévé válnak.

A Hattyúháztól a Hattyúházig címmel Kállainé Vereb Mária könyvtárigazgató adott rövid történeti áttekintést az épület múltjáról és jelenéről, majd megköszönte a város vezetésének a könyvtár bővítése és rekonstrukciója érdekében tett erőfeszítéseit. Ezt követően a könyvtár igazgatója és Ficsór József polgármester köszönetüket fejezték ki a tervező Farkas Mária asszonynak (Domiporta Kft.), a kivitelező ELŐ-SZER Kft. munkatársainak és a könyvtár dolgozóinak áldozatos munkájukért, valamint megköszönték a támogatók anyagi és technikai segítségnyújtását.

Az új intézményt Ramháb Mária, a kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatója, Ágoston Tibor, a Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola, a város legnagyobb középiskolája igazgatója és dr. Szabó Mária nyugalmazott főorvos asszony, a könyvtár olvasója köszöntötte. A felújított Hattyúház Rendezvény- és kiállítótermében elsőként Bodor Miklós grafikusművész Az Alföld és a felvidéki út Petőfi életében című kiállítása került megrendezésre, amelyen köszöntőt mondott Endre Sándor alpolgármester. A tárlatot dr. Falu Tibor ügyvéd nyitotta meg. A kiállítás megtekintése után az ünnepség résztvevői közösen bejárták a felújított Hattyúházat és az új épületszárnyat. A rendkívül nagy érdeklődésre tekintettel a megnyitó eseményeit kivetítőn is követhették a vendégek. A rendezvényen közreműködött Juhász István nyugalmazott gimnáziumi tanár, Kiskunfélegyháza város díszpolgára és Hegyesi Judit hegedűtanár, aki 2008-ban megkapta a helyi Móra Ferenc Közművelődési Egyesület által alapított Reményi Ede-díjat.